09.

-Ha te is hazudni akarsz neki,akkor most menj el!-állt fel mellőlem Zayn,és gyengén hátratolta a szőkeséget.

-Várj Zayn!Ismerem őt.-álltam fel a kanapéról,és idegesen odasétáltam a lány elé,akit jobban szemügyre vettem.Zöld szem,szőke haj,apró szeplők.

-Megismersz?-nézett mélyen a szemembe
-Azt hiszem...-mondtam bizonytalanul
-Ennek örülök.Haver,engedd el a kezét!-nézett gorombán a mögöttem álló fiúra-Nem megenni akarom,csak elvinni egy kávézóba.Ígérem hazaviszem.Csak szeretnék vele kettesben lenni.
-Zayn-hajoltam közelebb hozzá-Gyere te is,de ne legyél olyan feltűnő.Nem bízok még benne.-suttogtam
-Khmm...társaságban nem illik sugdolózni.-krákogott a szőkeség
-Oké.Mehetünk.Nemsokára otthon vagyok.-nyomtam egy puszit Zayn arcára,majd elindultam az állítólagos nővéremmel a legközelebbi kávézóba.
-Szóval,jelenleg Hope néven futsz Liv?-mászott a képembe,miután leadta a rendelést
-Jó,hagyjuk ezt a Liv dolgot,a Hope-ra jobban hallgatok.-nevettem idegesen
-Oké,akkor Hope.Na...mondom mi a szitu.Holnap anyuék is szeretnének veled találkozni.
-Tessék?
-Süket vagy?
-Nem,de anyuék?Úgy tudtam,hogy apu már látott.
-Nem,apu otthon van.Tudod...Coventryben.Nem emlékszel?
-Nem?-kérdeztem vissza felvont szemöldökkel,amin az előttem ülő szöszi elnevette magát.Idegesítő,hogy semmit sem vesz komolyan,és állandóan vihorászik.

-Buta vagy...-fogta meg a kezem-És..melyikőjükkel szeretnél összejönni?

-Hülye vagy?Egyikőjükkel sem.Louis és Liam foglalt,Zayn-t kedvelem,ragaszkodok hozzá rettenetesen,de azt hiszem vakon rohannék egy gödörbe.Esélyem sem lenne,de lényegtelen.Niall pedig...Ééééédes.

-Akkor Zayn-el....-jelentette ki,mintha csak azt mondta volna,hogy a fű zöld,vagy az ég kék.

-Nem fogod fel azt a mondatot,hogy egyikőjükkel sem szeretnék összejönni?-kérdeztem a kelleténél egy kicsivel hangosabban-Úgy tűnik nem jutott el a szőke agyadig.Minek is töröm magam?Úgysem fogod megérteni.Akkor...holnap találkozunk,ugyanitt,ugyanekkor-álltam fel az asztaltól,és intettem Zayn-nek,hogy jöjjön utánam.

-Mi volt ez?-kérdezte idegesen,miközben a tempót sietősre vettem

-Túl szőke,nem az én műfajom az idióták istápolása,és tanítása.

-De akkor sem kellene csak így elrohannod.Hiszen megkeresett,beszélgettél vele.

-Igen,de amikor másodjára mondom el,hogy egyikőtökkel sem szeretnék összejönni,és nem érti meg,akkor minek törjem magam?

-Aúú...ez...fájt.-kapott a mellkasához,és megjátszotta a partizánt lelőtték című vígoperát

-Ne játszd túl a dolgokat.Holnap így is úgy is találkoznom kell vele...megint.-morogtam kedvtelenül

-Na,de...Komolyan gondoltad,hogy nem...

-Persze.Azt érzem,hogy hamarosan visszatér az emlékezetem,és akkor el kell mennem tőletek,és nem akarok túl közel kerülni senkihez sem.Persze ez már kudarcba fulladt,amikor odavittél.Túlságosan nehéz lesz az elválás.-hegyi beszédem közben mereven magam elé bámultam.

-Szóval...nem mondtál neki igazat,ugye?-kérdezte,és leültetett a padra

-Persze,hogy nem.-néztem rá csillogó szemekkel-A szívnek nem lehet parancsolni.Ha megtetszik valaki,megtetszik.Még ha kis időre is,de megtetszik.

-Ebben igazad van.És...mit csinálsz holnap este?

-Valószínűleg Louis valamelyik meséjét fogjuk nézni,mint minden este.

-És..nem lenne kedved eljönni velem vacsorázni?

-A konyhába a hűtő elé?

-Idióta.-lökött meg kedvesen-Nem.Egy étteremben,tudod...ahová emberek járnak,kulturáltan beszélgetnek,és vacsoráznak.Jókat mosolyognak,és...soroljam még?

-Nem,köszönöm.De megfelel nekem a konyha is.Bezárjuk az ajtót,és leülünk a hűtő elé.Kifosztjuk,mint Niall.-mosolyodtam el,hiszen ha belegondolok,az ír fiú tényleg azt szokta csinálni.Éjszakánként arra ébredek,hogy valaki csörömpöl a konyhában,és amikor lemegyek,a konyhaajtó zárva,odabent pedig valószínűleg Niall habzsolja a maradék kajánkat-Csődbe fogunk menni.-motyogtam

-Ez hogy is jött?

-Ja,nem,csak gondolkoztam.

-A válaszon is?

-Ezer örömmel elmegyek veled,feltéve ha nem egy csicsás helyre viszel el,mert ha igen,akkor a fejeden töröm szét a tányért.

-Rendben.De azért öltözz ki rendesen.Utána elviszlek valahová.-mosolygott rám,amitől ott helyben szétfolytam volna,de erős voltam,és nem folytam szét-Menjünk is,mert mire te elkészülsz,lemegy a nap.

-Kac kac.Marha vicces vagy.Te állsz a tükör előtt órákig.

-A hajam miatt ne bánts.Tudod milyen fontos az imidzsemnek?

-Képzelem-forgattam a szemeimet

Otthon nem várt személlyel találkoztunk.Vagyis személyekkel.Az egyik ember Zayn volt barátnője,Perrie volt,a másik pedig egy idegen vörös hajú lány,aki azért nem is volt annyira idegen,hiszen azon a bizonyos bulin találkoztunk már.

-Melinda?Perrie?-nézett felváltva a lányokra Zayn,én pedig meglepetten felmentem a szobámba.Már éppen levetettem volna magam az ágyra,amikor betoppant Melinda.

-Parancsolsz?-néztem rá értetlenül

-Nehogy azt hidd,hogy elveheted tőlem.-morogta és a polcomon kezdett kutakodni-Látom elég jóban vagytok.-mutatott egy képet amin Zayn és én voltam

-Tedd le!

-Te mondtad.-emelte  meg a szemöldökét,és ledobta a földre a képet,a kerete pedig abban a pillanatban darabokra hullott-Hupsz.

-Kurva nagy hupsz lesz,ha nem takarodsz el innen ebben a minutumban.-morogtam,miközben a képet mentettem ki a keret "törmelékei" közül

-És még fenyeget is...-csodálkozott,majd lehajolt,és elkapta a csuklóm,amivel egy kisebb emléklavinát indított el.

"Idegesen mászkáltam fel-alá a mozi előtt.Nem értem,hol van már Wendy.Nyolcra beszéltük meg,hogy a mozi bejáratánál találkozunk.Ehhez képest már negyed kilenc van,és még sehol senki.
Hirtelen egy fekete furgon állt meg előttem,amiből egy vékony egyén pattant ki,és olyan erősen szorította meg a csuklómat,hogy azt hittem,eltöri.

-Kussolj,és nem lesz semmi bajod.-morogta az idegen,és bevonszolt a járműbe,amiben kegyetlenül erősen megkötöztek,a fejemre egy zsákszerű anyagot húztak,miután a számat beragasztották."

-Te voltál...-csillant fel a szemem-Te lökdöstél be a furgonba.Te raboltál el az idióta barátaiddal.

-Jókor kapsz észbe kislány.De jó ha bevésed abba a tudattalan buksidba.Ha elmondod Zayn-nek,esküszöm kinyírlak.

-Hope...-rontott be Harold a szobámba,és értetlenül nézte,ahogyan farkasszemet nézek a vörössel-Zayn vár.

-Megyek-pattantam fel a földről,és a göndört fellökve lesiettem a fekete hajú fiúhoz.-Beszédem van veled.Most!

-Oké.-egyezett bele,és bevonszoltuk egymást a konyhába,ahonnan kizavartuk Niall-t-Mi történt?

-Emlékszek...

-Mire?

-Arra aki elrabolt.

-Igen?Ki az?

-Melinda.

-Neem,az lehetetlen.Mel nem képes ilyenre.

-Nem,de négy erős hapsival igen.

-Hazudsz.

-Te mondtad,hogy ha bármilyen emlékkép bevillan,értesítselek,hinni fogsz nekem.Hát tessék,emlékkép.

-Komolyan mondod?-kérdezte egy rövid idő elteltével,amire hevesen bólogatni kezdtem-Pedig most kérdezte meg Perrie,hogy nem költözhetne-e ide pár napig Melinda,amíg nem talál magának lakást.

-Nem.Nem.SOHA!-keltem ki magamból-Ha ő idejön,én elmegyek.-adtam meg a végszót,és kisiettem a konyhából.

Hát velem ne szórakozzon.Ha az a...nem is tudom mi,képes volt akkor elrabolni,akkor most is képes lenne.Zayn pedig ilyen hülye,hogy nem veszi észre?Tennem kell az ügy érdekében valamit.F.B.I.,CIA vagy akármi,de nem maradhat egy bűnöző szabadlábon.

08.

-Menj!-mutatott lépcsőre,amin kelletlenül baktattam fel,és indultam a fürdő felé.Amint végeztem magamra kaptam egy melegítőt,és a hajamat is összefogtam,a lefolyt szemfestéket pedig kisebb harc után sikerült lemosni az arcomról.A lépcsőn baktatva azonban meghallottam Zayn-t,amint azt magyarázza,hogy soha többé ne említsék meg Melindát...és még egyéb más dolgokat,amik kiverték a biztosítékot.-És semmi másról ne szóljatok neki!Tudjátok...arról.-hangsúlyozta az utolsó szót

-Ja arról,amikor még a kórházban feküdt?-ordibálta Niall,aki furcsa módon most nem egy szendvicset tartott a kezében,hanem egy tányér epret.

-Igen,arról,hogy beteg.És arról,hogy nem tudják kezelni.A franc se akarja,hogy megtudja.-forgatta a fejét Zayn,én pedig ebben a pillanatban toppantam be a konyhába,ismét könnyes szemekkel.-Hope-pattant le a konyhapultról-Én nem...-jött oda hozzám,és a kezemet szorongatva bocsánatért könyörgött
-Hagyj békén.-rántottam ki a kezemet a szorításából,és egyenesen a szobámba indultam,ahol idegesen kezdtem kipakolni a szekrényből egy bőröndbe.Amint végeztem ezzel,gyorsan átöltöztem,majd szélsebesen elhagytam a rácok rezidenciáját.Egy közeli hotel felé vettem az irányt,ahol pár napig meghúzhatom magam,míg találok magamnak egy kis lakást.Hülyén éreztem magam,és gondolom ők is totál zakkantnak gondolnak,de most ez a legkevesebb problémám.
Mélázásom közben megérkeztem a hotelhez,amiben összesen hat napig húzom meg magam.És,hogy miből?Zayn hitelkártyájából.Amint felértem a 604-es szobába,a cuccaimat ledobtam a földre,magamat pedig levetettem a hatalmas franciaágyra.Négy órával később a telefonom csörgésére ébredtem.
-Mondd gyorsan-morogtam a készülékbe álmosan
"-Hol a frászban vagy?"-hallottam Harry ideges hangját,a háttérben a többiek hülye beszólásai,és Zayn morgása hallatszott
-Biztonságban.
"-Add ide.Azonnal gyere vissza,mert ha nem...."
-Mi lesz?Hmm?Megversz,vagy bezársz a pincébe?Nőj fel,Zayn.Nem tarthatsz vissza.Élni akarok,de nem hazugságban és titkolózásban.És ha valami nem tetszik,akkor menj panaszkodni a szakszervezethez.
"-Megvan?"
"-Grand Royale Hotel"-suttogta Louis
"-Mindjárt ott vagyunk.Ne menj el!"-utasított Zayn,és hirtelen megszakította a vonalat.Azt se tudtam,hogy mit csináljak.Idegességemben össze vissza mászkáltam a szobában,és ijedten pattantam fel az ágyról,amikor megszólalt a szállodai telefon.Felvettem,és közölték velem,hogy egy középkorú férfi vár lent a hallban.Félve bár,de lementem,és amikor megláttam ugyanazt a férfit,mint akit néhány napja láttam odahaza,ledermedtem.
-Olivia?-fordult felém az idegen,és amint megbizonyosodott róla,hogy én vagyok az,akit keres,vészesen kezdett felém sétálni.-Alig ismertelek meg,mondd,jól vagy?-a vállaimra tette a kezeit,és addig nem engedte el,amíg a háta mögött meg nem szólalt egy számomra kedves hang.
-Mit keres itt maga?Nem megmondtuk,hogy ne zaklassa?-fakadt ki Liam,én pedig elmosolyodtam
-Nem szükséges vitatkozni.Szépen is le lehet rendezni a dolgokat.-toltam egy kicsit hátrább a fiatal fiút,hogy jobban hozzáférhessek az "apámhoz"-Nézze.Nem tudom ki maga,vagy hogy mit akar.Nem emlékszek magára,és nem is fogok.Azt ajánlom,hogy most távozzon,és verjen ki a fejéből,mielőtt hívnám a titkosrendőrséget.Értve vagyok?
-De,én...
-Látom,nem voltam világos....szebben fogalmazok.Tűnjön innen,és verjen ki a mocskos fantáziájából,mielőtt még valakinek baja esik.Értve vagyok?-másztam a képébe,és próbáltam a lehető legcsúnyább arckifejezést ráfesteni az arcomra,amitől ő is megijedt,de csak elnevette magát
-Semmit se változtál.Olyan vagy,mint mielőtt eltűntél volna.Anyádnak is nagyon hiányzol már.
-Ne  vegye a szájára az anyámat.Ki tudja,hol lehet....Lehet,hogy már nem is él.
-Ó,nagyon is él.Minden erejével azon van,hogy megtaláljon.És a nővéred is.-a nővér szó hallatán megdermedtem.Nekem van testvérem?Én úgy emlékszek,hogy nincs.És magamnak csak hiszek.Erre úgy egy hete jöttem rá,amikor sűrű dolgomtól éppen a tv-t bámultam,és pont egy film ment,amiben a lány szintén elvesztette az emlékezetét....ekkor bevillant egy kisebb emlék egy képről,amin csak hárman voltunk.Anya,apa és én.
Félve bújtam Louis mögé,aki idő közben mellém állt.Megragadtam a kezét,és a fülébe súgtam,hogy zavarja el innen ezt a pasit,mert ő nem az apám.A fiú a kérésemnek eleget téve,a lehető legrondábban elzavarta a férfit a szállodából,én pedig nyugodtan ültem le a kanapéra.
-Soha többé ne menj el otthonról,világos?-szorongatta meg a kezemet Zayn-És mégis,hogy volt neked pénzed idejönni?
-Ne haragudj....-hajtottam le a fejemet-Én nem akartam...de...titokban tartottad azt a fontos információt miszerint beteg vagyok.Te tudnál így élni?
-Nem,de az előző kérdésemre válaszolnál?
-Tessék.Esküszöm minden fillért visszafizetek,csak ne haragudj rám.-nyújtottam át a bankkártyáját,amit kerek szemekkel nézett.
-Ezt majd otthon megbeszéljük.Melyik a tiéd?
-604.-morogtam,mire Zayn ránézett Harry-re,aki vette az adást,és a lift felé sietett.
-Akkor elmondom,mit tudtam meg.Érdekel?-ült le mellém,és tekintetével az arcomat fürkészte.Szemeimmel végig a padlót fürkésztem,gondolván,hogy így nem fog annyira fájni az,amit mond.-A veséd tönkre fog menni.Sajnos kiderült,hogy az egyik vesédet már kivették,de sajnos az eddig épnek vélt is rohamosan elsorvad,így hamarosan felkerülsz a transzplantációs listára.Megpróbáltunk az első helyre betenni,hogy nagy szükséged van rá,de még nem érkezett semmiféle jelzés,hogy van-e.Megkérdeztem,hogy én adhatok-e neked,és azt mondta a doki,hogy ez elég kockázatos,mert ha esetleg...
-Elég..ne folytasd.Kérlek...-szipogtam,és könnyes szemekkel ránéztem-Nekem nem kell a veséd!-suttogtam elhaló hangon-Igazán kedves vagy,Zayn,de hidd el,lehet élni vese nélkül is.
-De jó,és mi lesz ha...
-Nincs ha.Még a jelenben vagyunk,ne tervezgesd a jövőt.Ha szükség lesz rá,akkor hidd el,jönni fog a segítség.De én azt szeretném,ha nem vágnának fel téged.Fájdalmas dolog,hidd csak el.-motyogtam,és magam is meglepődtem,hogy emlékeztem arra a napra,amikor megműtöttek.
Percekig ültem magam elé bámulva,és azon gondolkoztam,hogy mikor történt ez.Mélázásomból egy fiatal lány hangja zökkentett ki...
-Liv?-mászott a képembe az idegen szőke hajú csodalány,akit-elhinni is nehéz,de-ismerek.

Sziasztok Élienek!
Megérkeztem a legújabb,nyolcadik fejezettel,amiben végre felbukkan az a személy,aki hatására "Hope" lassan visszaszerzi emlékezetét. Szerintetek ki volt az?Valamelyik rokona,ismerőse,barátnője vagy a nővére?Várom a tippeket,és a kommenteket! :D

07.

Undorító látványt nyújtott,ahogy az a lány kellette magát.És ez Zayn-nek tetszik?Istenem,melyik bolygóról esett ide ez a szerencsétlen?Hogy tetszhet egy ilyen gyökér lány neki,aki valószínűleg kettőig sem tud elszámolni?Valószínűleg csak egy éjszakára kellene Zayn-nek,nem többre.

 Mérgesen bár,de odasétáltam hozzájuk,és megpróbáltam kedves lenni.Kevés sikerrel,mivel a lány kihozta belőlem az ördögöt.

-Te lennél az a szerencsétlen,akit Zayn hazavitt?-kérdezte,amikor Zayn elment valami ütős piáért

-Talán gond?Ó bocs,hogy nem egy ilyen nyomorékot vitt haza,mint te.Egyet mondok...szakadj le róla,mert a végén te jársz rosszul.-másztam a képébe,de végig a szemeibe néztem.

-Miért?Mi lesz?Talán megversz?Na azt megnézem...-csodálkozott.Gondolatban már nyolcszor megöltem,de az újonnan kiváltott gonosz nézésemet meglátva,elbizonytalanodott.

-Megmondtam.Szakadj le róla!-mondtam utoljára.Végszóra megérkezett vitánk tárgya,vagy inkább személye,aki furcsállta a köztünk lévő feszültséget

-Zayn!Én hazamegyek.Nem érzem jól magam. -forgattam a szemeimet,és próbáltam a rosszul lévős arcot vágni.

-Hazakísérlek.-ugrott mellém,én pedig diadalittasan kacsintottam hátra a lánynak,aki már feledésbe is merült

-Ki volt az a lány?-kérdeztem,amikor kiértünk az utcára

-Hogy ő?Ja,ő csak Melinda volt,egy régi barátom.

-Nekem úgy tűnt,hogy több volt ott,mint barátság.-forgattam a szemeimet

-Szóval csak ezért jöttünk el?Hogy elmondd,az a lány többet akart?Én is észrevettem.Talán én is többet akartam volna tőle,mint szimpla barátság.-motyogta,ami hallatán megfagyott bennem a vér.

  Megálltam a járda közepén,és torkom szakadtából akartam volna kiabálni,de befogta a számat.

-Ha elkezdesz ordibálni,esküszöm kidoblak otthonról,aztán mehetsz oda ahová akarsz.Értetted?-hangja kegyetlen volt,én pedig megijedtem.Sírni akartam volna,de valahogy nem tudtam. A kezét leengedte a számról,én pedig ingerülten ugrottam neki.-És ha többet iszol,esküszöm betartom az ígéretemet.Kipakollak otthonról.

A  hazafelé vezető úton szinte csak ő beszélt,ezzel ébren tartva engem,aki a hátán csüngött,akár egy lajhár.

-Élsz még?-paskolta meg a combomat,mire észhez tértem

-Persze-morogtam kómás hanggal,és visszahajtottam a fejemet Zayn fejére.

-Hogy lehettél ilyen idióta?Nyilvánvalóan tetszem neked,de kérlek ne haragudj rám.Én még nem tudnálak szívből szeretni.

A többi szavára nem emlékszek.

  Hajnalban ébredtem fel,még a nap sem kelt fel,de én már ébren voltam.Odakint szakadt az eső,és én sem vagyok patyolat tiszta. 

-Hol a fájdalom...Á,itt van.-kaptam ki a fiókból egy aszpirint és a Föld vízkészletének a felét kiittam a csapból.

-Te meg...Jézusom,hogy nézel ki?-szaladt a konyhába Liam,amikor meghallotta,hogy a poharakkal csörgök

-Ne haragudj,nem akartalak felébreszteni.-emeltem rá a tekintetemet.

-Mi a baj?

-Te ismersz egy Melinda nevű lányt?Vörös haj,zöld szem,szeplők...viszonylag csinos,és totál rá van kattanva Zayn-re.

-Féltékeny vagy?-mosolygott

-Nem,csak kíváncsi-hazudtam,és a hátam mögött összekulcsoltam a mutató és a középső ujjamat.

-Pedig nagyon úgy tűnik,hogy féltékeny vagy,de ha már szó esett erről a Melindáról,akkor elárulom,hogy annak idején úgy másfél éve nagyon rá volt kattanva Zayn-re.Kezdetben még tűrtük,de utána elhajtottuk a fenébe,mert Zayn egyre inkább akart vele lenni,mintsem velünk.

-Értem.

-Miért kérdezed?Honnan tudsz te Melindáról?Zayn mesélte,vagy...?

-Találkoztam vele...sajnos.Legszívesebben lelőném magam azért,hogy megismertem.-röhögtem

-Kit ismertél meg?-jöttek be a többiek a konyhába

-Melindát-adta az egyszerű választ Liam.A név hallatán azonban ledöbbentek a többiek

-Hát él még?Nem ütöttétek le egy lapáttal,amikor kidobtuk az erdőbe?-hülyéskedett Louis,de hamar visszafogta magát,amikor meglátta kegyetlenül kómás fejemet.-Úgy nézel ki,mint akit elütött egy kamion

-Majdnem-lépett be Zayn is a konyhába.-Még jó,hogy ott voltam,és visszarángattam a járdára.De jobban járnál ha lefürödnél,tényleg elég nyúzott fejed van.

-Mert szerinted egy fürdéstől jobb lesz a kinézetem?

-Ja.Nyomás!

-De...

-Menj!-mutatott lépcsőre,amin kelletlenül baktattam fel,és indultam a fürdő felé.Amint végeztem magamra kaptam egy melegítőt,és a hajamat is összefogtam,a lefolyt szemfestéket pedig kisebb harc után sikerült lemosni az arcomról.A lépcsőn baktatva azonban meghallottam Zayn-t,amint azt magyarázza,hogy soha többé ne említsék meg Melindát...és még egyéb más dolgokat,amik kiverték a biztosítékot.

06.

-Még mindig ideges vagy?-tépte le rólam a takarót Liam
-Hogy a viharba ne lennék az te idióta?Ha a képedbe vágnák,hogy bocs haver,én vagyok az apád,te mit tennél?Meg amúgy is,kanyarba nem volt ahhoz,hogy az apám legyen.Nem is hasonlít rám.-motyogtam,miközben a takarómért nyújtózkodtam
-Na jó,te tudod,de ha valóban ő volt az apád,és elzavartad,agyonütlek egy lapáttal.-mondta röhögve,majd a fejemre dobta a takarót,és kislisszolt a szobából.Helyét azonban Zayn vette át.Szemei vérben forogtak.
-Talán ideges vagy?-néztem rá értetlenül,mire kiabálni kezdett velem
-Mégis,hogy küldhetted el?Hiszen alátámasztotta azt,hogy valóban ő az apád.Te meg csak úgy elküldöd a bánatba?
-Őőő...tessék?Bocs,de nem vágom,miért kell ordibálni.Én érzem,hogy a szüleim még nem tudják,hogy hol vagyok,de keresnek.Alig 24 órája ment le a riport,hogy eltűntem,és talán esetleg láttak veled.És amilyen fantasztikusan jók vagytok,a világtól elzártan,csöndben és békében éltek London egyik legeldugottabb utcájában,ahol még a madár sem jár.De ha annyira akarod,hogy megkeressem őket,és eltűnjek,akkor szólj,és távozok a rezidenciátokból.-kiabáltam a képébe hajolva
-Én...én nem akarom,hogy elmenj.-suttogta,és összecsuklott.
-Kelj fel,felfázol!-rángattam a karjánál fogva,de mintha a falnak beszéltem volna-Hé..ha nem akarod,hogy elmenjek,akkor maradok.Ezen ne aggódj már..majd ha eljön az ideje,elmegyek.Most viszont most van,és azt akarom,hogy ebben a szent minutumban állj fel a földről,vagy nyársra húzlak,és megsütlek a sütőben.Aztán csak leshetsz,ha Niall...
-Oké,felfogtam.-pattant fel vigyorogva-De ezért este el kell velem jönnöd.
-Mégis hová?Ugye nem a Marsra?
-Dehogy.Bulizni.-jelentette ki,mintha számára ez olyan lenne,mint egy normális embernek
-Te meg a bulizás?Jó,értem  én,hogy ki akarsz kapcsolódni,de nem félsz a firkászoktól?
-Kéne?
-Mondjuk.
-Akkor nem.Miért féljek,ha már egyszer ilyen harcias barátnőm van,mint te.-motyogta.A vége már nehezen esett le neki is és nekem is,de amikor felfogtuk,jót nevettünk rajta.Hogy ő és én?Mondjuk....esetleg...talán....kizárt.Hiszen még szereti Perrie-t.
-Akkor mehetünk.-ragadtam meg a kezét,és az ajtó felé kezdtem rángatni-Nem jössz?
-Mondjuk majd este,és ha átöltöztél és megfésülködtél.
-Igaz.Akkor...nyolckor találkozzunk a lépcsőnél,oké?
-Benne vagyok-kacsintott,majd további duma nélkül kiment a szobából.
-Oké.Van kemény....két órám elkészülni?!-mondtam halkan,és a szekrény elé álltam.Az ajtaját kinyitottam,a tartalma pedig rám zuhant.-Jó lenne összepakolni.Áhh,ezek milyen jók.-akadtak a kezembe a tökéletes ruhák,amikből végül a narancs színűt választottam.Még kerestem hozzá egy cipőt és egy táskát,majd bevánszorogtam a fürdőbe,ahol a tusolás után magamra kaptam az előbb említett holmikat.-Uhh..van egy kis gáz a fejemmel.Na,ne ess pánikba,a csajos dolgaid erre jók.-gondoltam magamban.Gondolataim révén elmosolyodtam.Hogy is lehetek ilyen hülye?
Két óra múlva fergeteges állapotban vártam Zayn-t a lépcsőnél,aki szokásához híven  nyolc előtt két másodperccel robbant a lépcsőhöz.
-Ilyenkor imádlak.-vigyorogtam a képébe,ő viszont csak a ruhámat tudta bámulni-Föld hívja Malik-ot!Jelentkezz ha hallasz.
-Mi?Ja..igen,hogyne.Tökéletes.-dadogta,én pedig elnevettem magam.Hogy is lehet ilyen béna?
-Eszméletlenül laza vagy ma.-jelentettem ki mosolyogva.
-Te viszont elképesztően gyönyörű vagy.Nem fájt amikor leestél a mennyből?
-Jajj,csak ezt nee...ez a mennyországos halandzsa nem a te stílusod.Mindenesetre köszönöm.
-Jaaaajj,a kis gerlepár.-állt mögénk Louis,ezzel halálra ijesztve szerény személyemet
-Louis!
-Mondd,drágám.
-Megöllek.
-Mostmiéééért?-nyávogott
-Mondjuk,mert a hátam mögött állsz,és megijesztettél.Hát csak ezért.
-Jó,jó.Elhúzok.-morogta,de még mielőtt visszament volna,súgott még valamit a mellettem álló szépfiúnak.-Aztán csak óvatosan a piával!-röhögött
-Ennek mi baja volt?Olyan,mint akit elraboltak az ufók.
-Ő mindig ilyen-jelentette ki,amin szinte egyszerre nevettük el magunkat.Nem is tudom,mi volt benne olyan vicces,de jót nevettünk.
Út közben végig röhögtünk.Hát igen,Harry hülyeségei Louis-val,meg Niall....haláli.Azonban,ami abban a bizonyos szórakozóhelyen történt,kissé megváltoztatta a Zayn-el való kapcsolatomat.

05.

-Vedd már vissza!Sztárpletykák!Kíváncsi vagyok,melyik idióta sztárt fogják az őrületbe kergetni!-kapta ki Niall kezéből a távirányítót Zayn,és visszavette arra a csatornára,amit az előbb néztünk.Amint meghallotta saját nevét,és azt,hogy egy idegen lánnyal látták ma kocogni,egyből elkeseredett-Na...azt hiszem lemondhatunk a futkosásról.Pedig milyen jó volt.-nézett rám csillogó szemekkel

-Legközelebb figyelünk-veregettem hátba mosolyogva,de valójában rosszkedvű voltam.Nemcsak amiatt,hogy a TV-ben mindenhol csak az megy,hogy Zayn egy idegennel van,és hú,most mi lesz Zerrie-vel? bla bla..Hanem amiatt is,hogy a fiúk sem tudnak együtt érzőek lenni..ezt inkább nem részletezném.

-Hé...elmegyünk bulizni?-pattant fel Harry vigyorogva,majd engem kezdett nyaggatni -Naa,gyere el velem!Meglátod jó lesz!

-Aha,biztos.De azt hiszem maradnék itt.-vigyorogtam kelletlenül.Tekintetemet ismét a tv-re emeltem,amiben most a hétköznapi hírek mentek.

"ELTŰNT!!!
A 19 éves lány egy éve tűnt el a Hyde Parkból.A szülők aggódva keresték fel a rokonokat,ismerősöket és a lány közeli barátait,de senki sem tud róla semmit.Ha valaki látta őt,kérjük hívja fel a londoni rendőrkapitányságot,és tudassák velük,hogy hol tartózkodik."
A bejelentés után egy képet is beszúrtak,amin magamat véltem felfedezni.

-Hope...nem gondolod,hogy el kéne mennünk valamerre?Jössz velem sétálni?-ráncigált fel a földről Louis,és a válaszomat meg sem várva kicibált az utcára levegőzni.Néhány percig csöndben mentünk egymás mellett,de hamar megtört a csönd.

-Nem akarok elmenni innen.-motyogtam a fiút bámulva.Azt gondoltam,hogy valami baromságot fog mondani,de nem.

-Én sem szeretném,és úgy vélem,senki sem akarja.Hidd el...senki sem akarja,hogy elmenj.Főleg Zayn.Teljesen kiakadna,ha hirtelen elvinnének,és soha többé nem jönnél vissza.

-Hmm...Zayn.-mosolyogtam elpirulva

-Na,mi ez a nagy pirulás?Ugye tetszik neked?-állított meg a járda közepén-Szóval igen.-állapította meg a valószínűt,és ő is elmosolyodott-Tudod...elárulok egy nyilvánvaló titkot.Te is nagyon tetszel neki,de nem csak neki.Másnak is....

-Kinek?-kíváncsiskodtam a képébe mászva,de ő csak szó nélkül ellökött.-Szóval nem mondod meg?

-Nem.

-Izéé vagy.-nyávogtam-Bemegyünk oda?-mutattam az út túloldalán álló gyorsbüfére

-Minek?

-Mert éhezek?

-Menjél,én hazamegyek.-fordult meg,és faképnél hagyott

-Héé!Louis!-kiabálásomat meghallva,hátrafordult,mire én a nyakába ugrottam-Ne hagyj egyedül!

-Dehogy hagylak.-vigyorgott-Vigyelek a hátamon?

-Naná!-csillant fel a szemem az ajánlatát meghallva,és másodpercek múlva már a hátán csüngtem,akár egy majom.

-Hogy nézel ki?-hallottam Liam kérdését,amikor belépett a konyhaajtón.Én nem tartottam vele,mert a nappaliban leálltam bámészkodni.

-Vigyázz!-ordított a hátam mögött valaki,de már csak a párna illatát éreztem a pofámban.-Én mondtam.-szaladt oda a szőkeség,és kikapta a kezemből a díszpárnát,és a zsákmányával együtt visszaszaladt az érkezőbe.

-Hope!Valaki téged keres.-dugta ki a fejét a konyhaajtón Liam.Arckifejezéséből leolvastam,hogy valamit furcsállhat.Körülbelül én is olyan grimasszal vágtattam be a konyhába,és amikor megláttam az asztalnál ülő férfit,ledöbbentem.

Könnyes szemekkel lépett felém,és amikor elém ért,kezei közé fogta az arcomat,és megszólított.

-Olivia.Emlékszel rám?Hogy is emlékezhetnél,hisz semmire sem emlékszel.

-Oké..elárulná,hogy ki ez a pasi?Ismerem egyáltalán magát?

-Ő az apád.És..-sutyorogta Liam,amit nem akartam meghallani

-Nem.Ő nem lehet az.Hiszen nem is hasonlít rám.Akárki lehet ő.-fakadtam ki heves hisztiben.Nyugtatásképp Zayn kezét kezdtem szorongatni,aki idegesen ücsörgött a konyhapulton-Lenne pár kérdésem.Egy..Miből gondolja,hogy a lánya vagyok?Kettő..honnan tudta,hogy itt vagyok?És nincs több kérdésem.

-Nos..Ebből gondolom,hogy a lányom vagy.-nyomott a kezembe egy képet,amin egy mosolygós kislány volt-A másodikra a válaszom..televízió.Szóval..hiszel nekem?-vonta fel a szemöldökét,én pedig kezdtem egyre jobban félni tőle

-Ezen a képen akárki lehet.

-Jajj Hope,ne legyél már ilyen naiv.Biztosan ő az apád,és azt akarja,hogy menj vele.-kezdett prédikálni Zayn

-Szóval te azt akarod,hogy menjek vele?-fordultam felé kíváncsian.-Mert ha igen,akkor már cuccolok is és eltűnök innen.De nem vele.-mutattam a mellettem ácsorgó idegenre

-Dehogy akarom.

-Pedig nagyon úgy tűnik,hogy azt akarod.-motyogtam a cipőmet vizsgálgatva,ami jelen pillanatban igen érdekesnek tűnt.

-Hope,én nem...

-Hagyjuk.Maga pedig...tűnjön innen!-morogtam ökölbe szorított kezekkel.A férfire még csak ránézni sem bírtam;valahogy felfordult tőle a gyomrom.
Egy dolgot biztosra tudok: Ő NEM AZ APÁM!

Hát megérkeztem!
Sikeresen megérkezett az ötödik fejezet,aminek a végét igyekeztem érdekesre faragni,de nem igazán jött össze.Remélem azért kapok hozzá kommenteket!:)

díj

Szabályok:

1. Ha megkaptad a DÍJAT, készíts róla egy bejegyzést és tedd ki a fent látható KÉPET!

2. ŐSZINTÉN kell válaszolnod a kérdésekre!

3. Összesen 5 SZEMÉLYNEK kell tovább adnod.

4. Ezt egytől-egyig ÁT KELL MÁSOLNOD a lapodra, kivéve a válaszokat!

5. A díjat VISSZAFELÉ NEM LEHET adni! (Annak nem adhatod akitől kaptad, viszont többször is kaphatsz ilyen díjat.)

2. Kérdések

1. Mi a keresztneved, hogyan becéznek?

-Brigitta,és ha jól tudom,akkor Bridgetnek becéznek.

2. Melyik dalon tudsz igazán sírni?

-Nincs ilyen dal.

3. Félsz a sötétben?

-Nem.

4. Szerelmes vagy valakibe?

-Igen

5. Mi volt az eddigi legcikibb dolog, ami életedben történt veled?

-Igazából nem volt még ilyen

6. Gondolatban öltél már meg valakit?

-Talán

7. Szerinted péntek 13-a szerencsét, vagy szerencsétlenséget jelent?

-Nem hiszek az ilyenekben.

8. Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem árultál el?

-Van

9. Hallgatsz olyan zenét, amit mások előtt cikinek érzel?

-Nem

10. Kiskorodban sírtál, ha szurit kaptál?

-Nem tudom,nem emlékszem.

11. Mit tennél, ha hirtelen híres lennél?

-Megpróbálnék normális életet élni.

12. Szoktál álmodozni?

-Ki nem?

13. Járnál Chace Crawforddal?

-Kihagynám.

14. Hány gyereket szeretnél? Fiú/lány, neveik?

-Ez a jövő kérdése.Majd elválik milyen nemű lesz,a nevükről pedig nem tudnék nyilatkozni.

15. Adni vagy kapni jobb?

-Számomra adni sokkal fontosabb,mint kapni,mert szeretek másoknak örömet okozni.
16.Titkom:

-Ha titok,akkor maradjon is az.

17. Bakancslista:

-Sikeres előrehozott érettségi földrajzból;eljutni Berlinbe

A továbbküldés megszakítva!Nem azért,mert nem akarom,csak azért,mert lusta vagyok xD Bocsi.

04.

-Hát te?Azt hittem megértetted mit mondtam?-lépkedett be az ajtón a hatszáz centi magas tűsarkújában a szőke plázaegyed.

-Tudtommal nem mondtál semmit sem,csak annyit,hogy kopjak le a "pasidról".-rajzoltattam idétlen arckifejezéssel macskakörmöket,amik láttán egy kicsit elszállt az agya,és a képembe mászott.

-Jól figyelj ide te kis...

-Miért jöttél?-állt mellénk kérdően Zayn,mire a szöszi elugrott tőlem,és hirtelen a fiú nyakába ugrott

-Jajj Zayn.El sem hiszed,hogy mit mondott nekem ez a lány...-kezdett el nyávogni.Az őt ölelgető fiú ellökte magától,és csöndre intette.
-Hallgass!Hope,te menj fel,még beszélgetünk.-fordult felém Zayn.-Te pedig most menj haza,és fogd fel azzal a mogyorónyi agyaddal,hogy végeztem veled.Szótagoljam?-lökte ki az utcára és kedvesen rácsapta az ajtót.
Idegesen feltrappolt hozzám,én pedig kíváncsian vártam,hogy mi lesz.Amint belépett a szobámba gömbvillámként robbant bele az egyik fotelba,és megkezdte a fejmosást.
-Vele egy jó darabig nem fogsz találkozni-fújta ki a benntartott levegőjét,és rám emelte gyönyörű barna szemeit-Nos...hová szeretnél elmenni?
-Ezt komolyan kérdezed?
-Nem.viccelek.Na...mondjad.Hallgatlak.-hajolt előre,és az ujjait összekulcsolta.
-Menjünk el futni.Futni akarok,de nagyon.-csillogó szemekkel néztem rá,de azt hiszem nem erre a válaszra várt.Kis hezitálás után,de beadta a derekát,én pedig ujjongva ugrottam a nyakába.
-De haladj az öltözködéssel!Nem akarok napokat várni,amíg te kibányászod a melegítődet!-intett,majd kiment a szobából,maga után becsukva az ajtót.
A szekrény elé mentem,és kiválasztva egy egyszerű fehér trikót,egy szürke melegítőt és egy szürke tornacsukát.Hajamat egyszerűen felkötöttem,és kész is voltam.Lecsörtettem a nappaliba,és megvártam,amíg Zayn is végez mindennel,majd útnak eredtünk.
-Héé...ez...ismerős..hely.-álltam meg egy számomra "ismerős" ház előtt.
-Thorn-ék laknak itt.-mutatott a postaládán ékeskedő névtáblára.-Mitől olyan ismerős?
-Nem tudom...mintha már jártam volna itt.Várj egy pillanatot.-morogtam,és odaálltam az ajtóhoz.Becsöngettem,ami hallatán egy kedves,középkorú nő nyitott ajtót.
-Jó napot!Hope vagyok!-nyújtottam a kezem,amit erőteljesen megragadott,és beinvitált a házba.Intettem Zayn-nek,hogy jöjjön.Nehogy egyedül kelljen egy idegen helyen lennem.
-Üljetek csak le!-mutatott a nappali közepén álló kanapéra,amibe kényelmesen elhelyezkedtünk.-Minek köszönhetem,hogy meglátogattatok,Zayn?
-Nos..Ő Hope.Vagyis...ez csak egy átmeneti név.Tudja..nemrég autóbalesete volt,és elveszítette az emlékeit,de amint elfutottunk a ház előtt,megtorpant,és azt állítja,hogy már járt itt.Tud segíteni?
-Hmm..lássuk csak.-jött közelebb hozzám,és tüzetesen megvizsgálta az arcomat.A szeme felcsillant,de mégis más választ adott,mint amilyenre számítottam-Sajnálom.Nem tudom ki lehetsz.
-Semmi baj.Mindenesetre köszönjük,hogy fogadott minket.Most mennénk is.-sürgetett Zayn,és kiráncigált a házból.
-Te is láttad?-kérdeztem tőle értetlenkedve,amint elhagytuk az utcát
-Mégis mit kellett volna látnom?
-A szemét.
-Bocs,mással voltam elfoglalva.
-Ja,a seggét stírölted,aztán a mellét.Nem kell tagadni,láttam.De nem láttad azt,amit én.A szeme felcsillant,amint végignézett.Tud valamit,csak nem akarja elmondani.De akármi is az,meg fogom tudni,hogy mit titkol.
-Ugyan,ne legyél hülye.Nem tud ő semmit sem.Nem is ismer.
-Mondod te ezt.De  mibe fogadok,hogy ismer?Érzem.-néztem magam elé,és vigyorra húzódott a szám-Ki fogom deríteni mi az.
-Kedves.Ugye nem akarsz FBI-osat játszani?És mondd,hogy nem szerepelek a hülye kis tervedben!-nyávogott és kérlelően nézett rám
-Ó,dehogynem.Sőt...a többiek is benne lesznek a tervemben.-vontam fel a szemöldököm-Verseny hazáig?
-Benne vagyok-kiabálta,és eszeveszett tempóban rohant a hazafelé vezető úton.
-Nyertem.-tettem a kezem a kilincsre,és diadalittas mosollyal benyitottam.
-Dehogy nyertél.Csaltál!Piszok vagy!
-Mondod te,miközben egy fél kilométert megtettél busszal.-motyogtam a hátam mögött loholó fiúnak,miközben a konyhába mentünk.
-Ja.Persze.Azért te sem voltál nagyon szabályszerű,mert elloptad az egyik kislány biciklijét.
-Héé,az nem csalás-Hanem...-másztam a hűtőbe az utolsó adag fagyiért,és amint megfordultam Zayn mellkasába ütköztem.A lélegzetem is elállt,és eltelhetett jó két perc,mire befejeztem a mondatot-Akkor sem csaltam!Dúlt bennem a versenyszellem,te meg...
-Én meg?-mászott a képembe,és a kanalat kikapta a kezemből-Ugyan..valljuk be.Mindketten csaltunk.
-A jó szándék vezérelt!-csaptam össze a tenyeremet,és a jégkrémes dobozzal a kezemben kimentem a nappaliba,ahol Niall és a többiek kerek szemekkel bámulták a lehalkított tv-t.
-Mi a mai műsor fiúk?-ült bele Zayn Louis ölébe,amit a fiú egy hangos nyávogással viszonzott.
-Ezt nem akarom nézni...-nyavalygott Niall,és a távirányítót kikapta Liam kezéből.-Meseee!
-Jézusom,hová kerültem?-fogtam meg a fejem
-Normális emberek közé..-motyogta Harry,és kaján vigyorát villantotta.

Elnézést,hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem,de sok a tanulni való,és kevés az idő.Remélem tetszett nektek ez a rész,és várom hozzá a kommenteket!