03.

Negyed óra múlva hatalmas vigyorral a képén vánszorgott mellém.Én megmondtam,hogy vissza fogja magát nyalni a csaj.Lottóznom kéne.

-Vedd fel ezeket!-nyomott a kezembe néhány ruhát,és a próbafülke felé kezdett lökdösni

-A sors szerinted miért szánt meg két lábnak nevezett végtaggal?-fordultam hátra felvont szemöldökkel

-Akkor nyomás átöltözni!-mutatott az egyik szabad fülkére,ahová kelletlenül mentem be,és öltöztem át.

-Mezítláb hogy fogok közlekedni?-dugtam ki a fejem az ajtón,mire alulról becsúsztatott egy barna gyönyörűséges cipőt,és egy barna táskát.Magamra kaptam a cipőt,a táskát pedig a vállamra tettem.

-Kész vagy?-nyitott be,mire ijedten emeltem rá barna szemeimet.-Ejha.Csodásan festesz.Most gyere velem!-ráncigált ki az üzletből,és az utca kellős közepén nekiálltam hisztizni

-Zayn Malik!Azonnal menjünk vissza!Nem fizettél,ráadásul a ruhák is rajtam maradtak.Ez így nem oké.

-Jajj,ne rinyálj már!Tudják mit vettünk,felírták,szóval ne parázz!Most viszont sietnünk kell!-fogta meg a kezem,és szó nélkül rohanni kezdett

-Mégis hová megyünk?-kérdeztem a sarkában lihegve.Nem az én reszortom a futás,de büszkén kijelenthetem,hogy lefutottunk egy fél maratont

-Ide.-állt meg egy fodrászszalon előtt,mire az állam is leesett

-Na nem.Engem ide nem...-kezdtem volna el ismét prédikálni,mire szokásához híven lökdösni kezdett-hozol be.-fejeztem be a mondatomat

-Leülni!-mutatott az egyik üres székre-És nincs apelláta!Nyomás vagy megint lökdösni kezdelek!-röhögött a képembe,de a keze már a hátamon pihent

-Jó,jó.Tudod mik ezek?-mutattam a lábamra-Na,azok azért vannak,hogy az ÉN akaratomból mozogjanak,nem azért,hogy a te lökdösős játékodban részt vegyenek,úgyhogy ne is próbálkozz tovább ezzel.-emeltem fel védekezően a kezem,és magamtól helyet foglaltam a fodrászszékben.

-Drágám.Milyen csúnyácska a hajad.-kezdte taperolni a fejemet egy kedves ábrázatú férfi-És...Ááá..-sikított halkan-Törik.Ne aggódj,helyre raklak hajügyileg.

-Mit vártál "drágám"?Álomszép aranyhajat?-lépett mellénk Zayn,és megfogta a kezem.-Hiszen négy évig fodrászt se látott.Szóval,Dylan,valami csodát tégy vele,mert ma estére kelleni fog a tökéletessége.Bízom benned.Ha az én hajamat nem cseszted el,akkor az övét sem fogod.-vázolta fel a helyzetet,amik hallatán felcsillant a fodrász szeme

-Már tudom is,milyen lesz.Bízol bennem?-hajolt a fülemhez,és lágy hangon suttogni kezdett-Olyan hajat varázsolok neked,hogy még a pápa is megirigyelné.

-Ha-ha..hol röhögjek?-kérdeztem tőle meglehetősen bunkó hangnemben,mire Zayn bokán rúgott.-Ja,oké.Bízom benned.

Alig egy óra alatt a hajammal csodát tett.Kaptam néhány szőke tincset és egy frufrut is,aminek kifejezetten örültem.Azonban eszembe jutott valami.Egy dolog,amiről nem tudom,hogy micsoda.

-Zayn.-suttogtam a fiú nevét,mire ijedten szaladt oda hozzám,és letörölte azt a pár kóbor könnycseppet az arcomról-Azt hiszem emlékszem valamire.

-Mire?-érdeklődött.Hangjában kíváncsiságot véltem felfedezni

-Majd elmondom,de nem itt.-morogtam,és egy műmosoly kíséretében távoztunk a fodrászatból.Visszaballagtunk a kocsihoz,és amint beült Ő is,dadogva bár,de mesélni kezdtem neki az emlékemet.

-Emlékszem,hogy egy nap felidegesítettem Őt,és a hajamat kezdtem tépkedni.Tehetetlen voltam,hiszen megkötözött,és egy részen teljesen kitépte az összes hajamat.Nem tudtam mást tenni,sírni kezdtem,és könyörögtem,hogy hagyja abba.Valószínűleg megunta vagy nem is tudom,de abbahagyta a hajam tépkedését,és utoljára belém rúgott,és otthagyott.-zokogtam a vállára borulva,ő pedig nyugtatásképp a hátamat simogatta.

-Most már nem fog bántani.Hallod?-tolt el magától,és mélyen a szemembe nézett-Nem fogom hagyni,hogy bárki bántson.Oké?-kérdezte,mire bátortalanul bólogatni kezdtem-Szeretnél hazamenni?

-I-igen.-dadogtam,és a  fejemet az ablaküvegnek támasztva a mellettünk elsuhanó tájat bámultam üveges szemmel.

Otthon a fiúk meglehetősen csöndesek voltak.Vagy azért,mert valami rosszat tettek,vagy azért,mert a fele társaság nem volt otthon.Viszont a szőke helyzetjelentését nem úsztuk meg.

-A helyzet!Hazza elment,mert..mert.Liam a göndörkével van,jajj milyen édesek,Louis pedig El-el van,mert...mert.Te pedig úgy látom egy új barátnőt hoztál haza.Hope-ot hol hagytad?

-Idióta,ő Hope.-vágta fejbe a szőkét Zayn

-Neeeeeem.Ő nem Hope.Ő másik lány.

-Te tényleg ilyen suta vagy,vagy csak megjátszod?-kérdeztem tőle mosolyogva,mire leesett neki a tantusz és erősen megszorongatott

-Tudtam én,hogy te vagy az.Na gyere,mutatok neked valamit!-rángatott a konyhába.Azt hiszem el kell könyvelnem őket ilyen ráncigálós fiúknak,de majd csak megszokom.Vagy nem!

-Mit is kell nézni?-fordultam felé kérdően.Ha most mesében lennénk,tuti megjelent volna a fejem fölött egy hatalmas kérdőjel.

-Hát azt!-mutatott egy tortára,és büszkén kihúzva magát az asztal mellé állt-Én sütöttem,sok szeretettel,és némi kedvességgel NEKEEEEEEED.-húzta el az e-t vigyorogva-Ugye majd ehetek belőle?

-Ha szeretnéd,akkor meg is eheted,nem szeretem az édes sütiket.

-Mit nem szeretsz?-vágta ki az ajtót Zayn,és felvont szemöldökkel az asztalhoz lépett-Ááá...süti.Imádom.-mászott a sütibe két tenyérrel,aminek a felét Niall arcára kente.

-Ha nem bánjátok,én most...-mutogattam az ajtó irányába,de nem is figyeltek,így halkan sikerült elmennem onnan.

  Fáradtan dőltem az ágyba,és tüzetesen átgondoltam a ma délelőttöt.

-Tönkretettem a mai napot egy emlékképpel.Fantasztikus vagy Hope...-gondoltam magamban,majd egy hirtelen ötlettől vezérelve visszabaktattam a konyhába,ahol már jóformán minden sütis volt,kivéve én.

-Visszajöttél?-kérdezte Niall két falat között

-Nem.Mondjátok,mikor mentek bulizni?

-Bulizni akarsz?-kérdezte Zayn meglepetten.

-Miért is ne?Megengedhetitek magatoknak ti is.

-Felőlem mehetünk.-ugrált Niall,és a pofazacskójába tömte a maradék sütit

-Mehetünk.-szólalt meg végre a barna hajú is,majd vigyorogva kiment a nappaliba.

-Készülődünk együtt?Naaaaaaaaaaaa...-ugrott a nyakamba a tortás képével,mire lepakoltam magamról

-Talán.-morogtam,és becsapódtam Zayn mellé a kanapéra-Mit nézünk?

-Sztárpletykákat?Azjóóóóóóóó....-ült az ölembe Niall,ezzel megakadályozva,hogy én is lássam a TV-t.

-Jézusom,ilyen hülyék nem lehetnek az emberek.-morgott Zayn,és felhangosította a TV-t.

"Zayn Malik-nak új barátnője lenne?
Alig pár hete szakított a Little Mix gyönyörű énekesnőjével,Perrie Edwards-al,máris újabb románc van kilátásban?A feltörekvő tinibanda szívtipróját a mai napon egy ismeretlen lánnyal látták egy női ruhaüzletben-ahol nem mellesleg Perrie is vásárolt-utána pedig egy fodrászüzletbe mentek,ahonnan egy óra múlva mindketten idegesen távoztak.Vajon ki lehet a titokzatos lány?És vajon miért voltak idegesek?"........

-Ez igaz,de nem voltunk idegesek.Hope-nak eszébe jutott egy emlék,amit nem akart a fodrász előtt elmondani,így leléptünk.Ugye?

-Ja.-válaszoltam Niall hátán rajzolgatva.

A csengő hangjára felkaptam a fejem,és kérlelően néztem Zayn-re,hogy én had nyissam ki az ajtót.Boldogan csörtettem a faajtó elé,amit még boldogabban téptem fel,de a küszöb másik oldalán nem várt személlyel találtam szemben magam.

Brahahahahahahahaaaaaa.....

Sziasztok!Megérkeztem,fitten,kipihenten-nemigaz,hazudok xD-és egy vadonatúj résszel,ami remélem nektek is annyira tetszik,mint nekem.Igaz a végét nem ilyenre terveztem,de azért így is megfelel.Szerintetek ki volt a küszöb másik oldalán?Rokon vagy valaki más?Várom a tippeket :)